Arra ébredtem, hogy Grace taszigál, zokog és szólongat, hogy keljek fel. Ha ennyire meg van ijedve akkor biztosan nagy a baj.
- Sam! Sam! olive és Shelby! Itt voltak! Nézd! Ott a tábla, az ablak alatt! És nézd! Az ott Jerry Manson! A suliból. Olive megharapta. Nem merek kimenni, mert félek, hogy megtámadnak!
-Szedd elő az elsősegélydobozt, kimegyek érte.
Kimentem. Nem Shelbytől, hanem Oliviától rettegtem. Ha egy embert megtámadott, akkor egy emberalakban lévő vérfarkas sem lehet neki gond. Bár Shelby se kis veszély, és ketten együtt... belegondolni is rossz. Könyörtelenek. Véres ragadozók. Nem emberek többé. Amikor a fiúhoz értem, akkor jöttek ki az erdőből. Shelby, Olive, és Salem. Nem bántottak, csak kísértek, az ajtóig. Aztán Olive elém állt, vicsorgott, és támadó állásba helyeszkedett. Nem engedett be. Értettem már, tisztán láttam a tervüket, mikor már nyakig bent voltam a csapdában. Csereügylet. Én, vagy Jerry. Gyors döntés volt. Orron rúgtam Oliviát, úgy , hogy megeredt az orra vére. Félreugrott, én pedig beugrottam az ajtón - búcsút mondva a farkasoknak. Amit aznap hallottam, utána egész életemben a fülemben csengett, minden másodpercben, minden pillanatban. Kiközösített a falka - elvesztettem a családomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése