A hónapok sokkal gyorsabban teltek, mint általában. Amióta Beck nem volt ember, jobban mondva állandóan farkas volt, kevesebbet voltam vidám - egészen idáig. A napjaim majdnem kivétel nélkül mind jól teltek, az idő tavasz eleje és tél vége fele már nagyon jó volt. Amikor régebben agyhártyagyulladást adtak be nekem, az adott még egy kis időt. Azon a télen nem is változtam át. Most, hogy melegedett az idő, fele annyi meleg is elég volt az átváltozáshoz. Christian és Cheryl már átváltoztak, csak Trish nem. Ő olyan "hamar érő", mint én. PErsze nem gondoltam volna, hogy lesz még egy ilyen. Hát lett. Beck sokat volt a társaságunkban, ez is felvidított, még ha farkasként is, szerintem képes volt az emberi elméjét megőrizni. A tó mostanában alkalmas farkas-fürdőzésre, szóval van egy saját strandunk úgymond, persze emberként használjuk. Mélyen bent van az erdőben a tó, és ha hideg a víz, átváltoznánk tőle, akkor se vesz észre senki. Ez megkönnyíti a dolgunkat. Grace különös ajándékkal lepett meg, egy új gitárral. Megint sokat zenélek, nagyon sokat. "...Minden elkapott falevél
Egy boldog napot ér
Hideg szélben, te meg én
Két ember, ki egymásnak él..."
